Római katolikus plébánia és templom
Titulusa: Mindenszentek
Postacím: 537135 Gyergyószárhegy, 548 szám, Hargita megye.
Telefon: 0266 352 641
Plébános: Nagy László
Telefon: 0745 360 451
Miserend Szárhegyen a plébániatemplomban:
Vasár-és ünnepnapokon: 10:30 óra és 18:00 óra, télen az esti misét 17:00 órától tartják.
Filia: Güdüc
Titulusa: Sarlós Boldogasszony
Miserend Güdücön: vasárnapokon 09:00 órától.
Ferencrendi kolostor és templom
Titulusa: Nagyboldogasszony
Postacím: 537135 Gyergyószárhegy, 549 szám, Hargita megye.
Templomigazgató: P.Laczkó-Dávid József Anaklét OFM
Miserend: vasár-és ünnepnapokon: 08:00 és 10:00 óra.
A szárhegyi római katolikus plébániatemplom története:
A helyi hagyomány 1235-ös dátumot őriz a templom keletkezésének idejéről. Ezt megerősíti Van Gondys, ultrechti egyetemi tanár, aki szerint XIII. századi keresztelőmedencéje ebből a korból való. 1400-ban gótikus építés történik, amiről kőbe vésett dátum tanúskodik. 1488-as dátum toronyépítésről, és az 1494-es évi búcsúengedmény további építkezésről vall. 1658-ban és 1661-ben tatárok pusztítják.
A jelenlegi paplakot Szabó Lajos plébános építteti 1865-ben. Both Ferenc plébános 1865-től három katolikus iskolát építtet.
A Szármány hegyen XV. századi gótikus kápolna áll. Nagybaczoni Baló család építteti Urunk Színeváltozása tiszteletére.
1448-tól van katolikus iskola. 1948-ban államosítják.
A plébánia rendelkezik irattárral és egy könyvtárral. Ugyanígy hozzá tartozik a Szárhegyi Nőegylet és a Kájoni János Egyházi kórus, melynek vezetője Bartalus Vince kántor-karnagy.
Megj. A kommunista rendszerben kiűzték Szárhegyről a ferenceseket, amely időszakban a Nagyboldogasszony-napi (augusztus 15.) búcsút a plébánia templomban tartották és tartják jelenleg is.
A güdüci római katolikus templom története:
Güdücön görög katolikus templom volt 1930-tól. Később, Majláth püspök idejében a hívek mind római katolikusok lettek a templommal együtt. A reformáció idejében Lázár András prédikátort hoz ide, azonban rövidesen visszaáll a katolikus hitvallás.
Ferencrendi kolostor és templom története:
A Szármány hegy ősidők óta, valószínűleg már a pogány korban is kultikus, istentiszteleti hely volt. Már a XV. században a szentföldi ötöskereszt alakjában öt kápolna állt itt erős védőfallal körülvéve. A kápolnák őrzését id. Lázár István, a Szármány hegy birtokosa 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferences szerzetesre bízta, akihez később olaszországi szerzetesek csatlakoztak. P. Bertalant I. Rákóczi György kálvinista vallású fejedelem űzte el, a többi szerzetes pedig elpusztult pestisben 1646-ban. Az elárvult kápolnák őrzését egy remete vette át.
- jan. 5-én Lázár István végleg letelepítette a ferenceseket, akik azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. P. Tapolczai Görög István a legnagyobb kápolnát templommá alakította át, amihez P. Kájoni János fából zárdát épített 1670-ben. P. Vásárhelyi Budai Bernardin pedig 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc a zárda keleti szárnyát és a tornyot építette fel, majd P. Zsigrai Modeszt és P. Veress Dániel a zárda délkeleti részét építették hozzá s nagy javításokat végeztek, mert 1707-ben Achton labanc ezredes a gyergyói kurucok ellenállását megbosszulva nemcsak a Lázár kastélyt égeti fel, hanem a zárdát is. A falu hős védői közül a plébánia cintermében mintegy 150 embert legyilkoltak, akiknek csontjai a plébánia templom tornyával átellenben pihennek. 1709-ben a zárda tűzvész martaléka lett. A zárdát és a templomot P. Csergő Krizogon szárhegyi születésű barát építtette újra 1752-ben, mely alkalommal a templomhoz építette a déli oldalon levő Mária kápolnát.
- május 22-én a zárda és a templom leégett majdnem az egész faluval együtt. A harangok megolvadtak és a zárda egész berendezése teljesen odaveszett. Az újabb építkezéseket P. Venczel Adorján végzi el, majd 1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonyságából. 1908 októberében és 1940 őszén földrengés rongálta meg a zárda északi részét.
A zárda ún. obszerváns építkezés, temploma barokk stílusú. Oltárait Wasserman Henrik tiroli származású ferences testvér készítette el 1759-60 között a régebbi részek felhasználásával. Művészi figyelmet érdemelnek a régi templomi oltárképek: Szent Anna, Szeplőtelen Fogantatás, Szent Klára képei és a zárda folyósólyán lévő hatalmas tölgyfakereszt.
A zárda nevezetesebb lakói közül említést érdemelnek: P. Tapolczai Görög István misszionárius, Moldova apostoli vikáriusa, később bákói püspök, P.Kájoni János kinevezett püspök, orgonaépítő, kora egyházi és világi zenéjének kiváló művelője, a magyar egyházi énekek jeles ismerője és szorgalmas gyűjtője, az első erdélyi, nagy katolikus énektár kiadója, az első erdélyi katolikus nyomda alapítója (Csíksomlyón) stb., P. Újfalvi Albert nagy életszentségű egyéniség, P. Lukács Manszvét, Erdélyben közismert népmisszionárius.
A faluból 1700-tól 1948-ig 42 ferences került ki, a zárdában fennállása óta 800 ferences barát lakott, melyből 52-en, köztük Kájoni János, itt is vannak eltemetve. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenckeddi szertartások idején. A templom Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve, búcsúja augusztus 15-én van. 1951-ben a szerzetesek kénytelenek voltak elhagyni a zárdát, mivel kormányrendelettel feloszlatták a ferencrendi szerzetet.
- július végén a Román Népköztársaság elnökének engedélyével újból visszatérhettek a ferencesek, de utánpótlás nélkül. 1978. augusztus 1-től P. Kádár Kálmán István szerzetes vette át a zárdafőnökséget és vezette azt 1997-ig. Őt követte P. Ferencz Béla Ervin atya, aki jelenleg (2007) is főnöke a rendháznak.
Megemlítésre érdemes Szkolka Ede Lázár laikus testvér, aki 1951-től vigyázott és karbantartotta a szárhegyi szerzetesek vagyonát haláláig 1982-ig.
