A falu Székelykeresztúrtól 10 km-re keletre a Nagy-Küküllő középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi völgymedencében terül el. Bögözhöz tartozott, 2004-ben vált ismét önálló községgé.

 A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a szög falurészt jelent).

Története

 1334-ben Galamb néven említik először. A falu délkeletii végétől nem messze a Vágás-pataka feletti Vártető nevű hegycsúcson nagy kíterjedésű vár maradványai látszanak. A vár valószínűleg dák eredetű, használata a római korban megszűnt, de a középkorban a lakosság menedékhelyként még használta. A szomszédos Lesőhegy csúcsán a várnak egy őrtornya állott.

 A településen már 1566-ban létezett iskola. Erről a székelyudvarhelyi református egyházmegye levéltárában található jegyzőkönyv bejegyzése tanúskodik, mely szerint az akkori iskolamester így ír alá egy végrendelet: “Én Galambfalvi Pál Diják ki vagyok ith galambfalwaj mester.” 1566. május 11. Az 1870-es években épült kőiskolát mára átalakították, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Vele szemben áll az 1980-as években épült, korszerűen felszerelt iskola. Az I-VIII. osztályban pillanatnyilag 126 gyerek tanul. Az óvodába 56 gyerek jár. 1910-ben 1441 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásáhoztartozott. 1992-ben 1203 lakosából 1187 magyar, 11 román volt.

Látnivalók

 Református temploma 13. századi eredetű. Erődített kerítőfal övezi. Freskóit 1970-ben bontották ki. Református templom a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a XIII-XIV. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. A templom 1970. évi állagmegóvó munkálatai során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (triptichon – az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: “javítva 1479 Szent Bertalan”.

 2007 évben újjították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A község református lelkipásztora Kányádi György. A templomkert csodálatosan szép – az életfát mintázó – vaskapuját, Bokor János kovácsmester készítette 2006-ban.

Protestáns időszakból bőven maradt fenn írott dokumentum, melyek alapján nyomon követhető a falu és egyházának története.

  • Görög katolikus temploma 1737-ben épült, alacsony kőfal övezi.
  •  Természetvédelmi területe a Rák-tava, amely torlasztó, a helyiek feneketetlen tónak tartják
  • Képek forrása: http://csedoattila.blogspot.hu/
Attachments:
Download this file (GALAMBFALVA.doc)GALAMBFALVA.doc[ ]1311 kB733 Downloads
Download this file (ERDOSZENTGYORGY.doc)ERDOSZENTGYORGY.doc[ ]1283 kB725 Downloads
Download this file (BOGOZ.doc)BOGOZ.doc[ ]1164 kB708 Downloads